Szevasz napló. Ma este 9 után is jól csúszott még a bundás kenyér, pedig máma se az izomszövet rágta le az utolsó foszfátcsoportot az ATP-imről. Ez a hét sportnak is tragikus volt, de valójában létezni sem lehet ebben a ritmusban. Kíváncsi vagyok, hogy ez vajon rendkívüli állapot, vagy igazából ugyanezt nyomom pár éve, csak logolás híján észrevétlenül.
Szóval annyit már tudunk, hogy a mai munkarend mellett nem tudok sportolni a hétköznapokon. A jövő nagy megfejtendői pedig ezek:
- sportolok-e hétvégén?
- átalakítom-e a munkanapjaim?
Izguljunk együtt. Én most mindenesetre lefekszem, az is egészséges egy ilyen menet után.
